Somogyország

Valószínûleg nem csak amiatt született a "Somogyország" általánosan ismert elnevezés, mivel Somogy a Dunántúl legnagyobb megyéje, hanem, mert hajdan egybefüggõ hatalmas erdõségei szinte zárt, önálló földrajzi egységgé tették. A megye területén már 25 ezer évvel ezelõtt megtelepedett az ember, az idõszámítás kezdete körül pedig virágzó kelta települések létérõl tanúskodnak a régészeti leletek. A honfoglaló magyarok apró szláv és germán falvakat találtak itt, valamint letelepedésükhöz kedvezõ körülményeket: dús legelõket, erdõket, halban gazdag folyókat és a Balatont. Késõbb a török hódítás 150 évét a településeknek és a lakosságnak csak töredéke vészelte át. A népességcsökkenés olyan mértéket öltött, hogy a török kiûzése után szinte spontán települt a megyébe a XVIII. század végéig több mint 40 ezer magyar és délszláv, valamint 15-20 ezer sváb. Így lett Somogy etnikailag talán a legszínesebb megye.

A kiterjedt erdõségek, mocsaras területek, a közlekedési viszonyok mostohasága miatt e terület el volt zárva az agrártermékeket felvevõ piacoktól, ezért késõn és vontatottan indult meg a gazdasági fejlõdés. Valójában Somogy máig nem vált iparosodott megyévé: a XIX. sz. végének, XX. szd. elejének fejlõdése is csupán az agrártermékek feldolgozásával kapcsolatos területeken volt számottevõ, míg a II. világháború utáni ún. "szocialista ipartelepítés" ismétlõdõ hullámai szinte alig érintették a megyét.

Erdõs megye a Balaton és a Dráva között

Somogy megye területe több mint 6 ezer km2, a megyék között az 5. legnagyobb. A Dunántúli-dombság középsõ részét foglalja magába, két jól elkülöníthetõ tájegységre: az északi, tagolt felszínû Külsõ-Somogy és a déli, laposabb, erdõs-ligetes Belsõ-Somogy. A két fõ tájegységet kettéválasztó Kapos-völgyben fekszik a megye székhelye, Kaposvár. Önálló tájegységnek tekinthetõ még a somogyi Balaton-part, illetve délen a Dráva-mente.

Az éghajlat kelet felé egyre kontinentálisabb. A felszíni talajtakaró jól mutatja, hogy régen itt hatalmas erdõségek és nagy kiterjedésû, vizenyõs, lápos területek voltak. Ennek megfelelõen jellemzõek az agyagos, illetve homokos erdõtalajok, valamint a réti és tõzeges-lápos talajok. Az erdõterület részaránya még mindig igen magas (Somogy a 3. legerdõsültebb megye), viszont a szántó, kert, gyümölcsös részesedése a termõterületbõl az országos átlagnál alacsonyabb. Somogy a kis népsûrûségû megyék közé tartozik és valaha városhiányos térségnek számított. Ma 12 város található itt, jellemzõen ebbõl 5 a Balaton-parton.

Home  A tanyánk  Afelújitás  Térkép  Magamról  Linkek  Chat